Visszaszámlálás

  Ahogy közeledik a bébicsősz időszak vége, úgy válok egyre felszabadultabbá. Nézegetem a naptársa mikor is repülök Új-Zélandra kirándulni. Nem is tűnik soknak a pár hét, már "fél lábbal" is kibírom.
  Úgy érzem az igazi ausztrál élet csak ezután jön, ez volt a hideg előétel, jöhet a leves. Még nem a főétel, az majd csak utána. Remélem nem fekete az a leves, bár az csak rajta múlik milyen irányba terelem a sorsom. Van egy-két irány, ami felé elindulhatok, csak mérlegelnem kell megéri-e vagy várjak egy következő lehetőségre. Később felfedem mire is gondolok, amint kicsit jobban belemerülök a témába.

  Néha beugranak nosztalgikus képek. Milyen magyar ételeket ennék. Csak rápillantok a krumplira és rögtön beugrik hozzá egy emlék. A konyhába voltunk a családdal és mikrózott héjas burgonyát ettünk sült szalonnával és hagymával. Aztán jött a felismerés, hogy nincs a hűtőben szalonna. Sőt semmilyen felvágott sincs, sem konzervek. Nincs májkrém valamelyik befőttesüveg mögé beesve vagy kis dugi halkonzerv. Ha van havi egyszer friss felvágott papírba csomagolva az is a Sydneyben élt (már meghalt) Léderer Andrástól származik, a Primo húsgyár alapítójától. Már joghurtot sem hoznak sem gyümölcsöket (kihangsúlyozták hogy hoztak banánt, almát, dinnyét, epret a gyerekeknek hétvégére!) Régen olyan joghurtot ettem, mint ők a drágább krémjoghurtot magas gyümölcstartalommal. Utána rám szóltak az nekik van munkába, kapok egy olcsóbb 6-os pakkot. Minden nap ettem belőle egyet. 1-2 alkalom után már semmilyen joghurt nincs, az övékéhez vagy a gyerekek ivós joghurtjához nem nyúlok. A gyümölcskosár régen szintén fullon volt, most fonnyadt grapefruitok rohadnak benne. Már azokat sem dobom ki, még azt hitték megettem vagy 4-5-öt. Tejjel ugyan ez a helyzet. 2-3 doboz helyett csak egy-egy van hozva, nehogy korlátlanul igyuk. Még, hogy csapvízfogyasztó vagyok, nem tudom mi lenne, ha ásványvíz igényem volna... Bár csapvízből is sokat iszom, kb. 3 litert. Lehet csak meleg víz jön a csapon is, mint a diszkókba, hogy ne a csapról igyanak, hanem a bárban...

  Amikor szándékosan üres a hűtő és megdobnak hétvégére egy bödön előre kifőzött tésztával, hogy tegyél rá egy kis paradicsomszószt, akkor felmegy bennem a pumpa. 3 napon keresztül nem fogok másnapos összeragadt tésztát enni hús nélkül. A 2 hetes grill csirke még ott van a hűtőben, hát nem fogom megenni, egye meg a kutya! Jajj nem bocs, mert a doki azt mondta kizárólag gyenge borjút vagy pulyka nyakat ehet a száraz táp mellé. Beszarás! A mi kutyáink minden maradékot megettek, mégse lett bajuk! Ez a kutya vékony, be van esve a hasa. Szerintem nem csak száraz tápot kéne adni neki. Mi konzervet is adtunk, ha nem volt maradék, a száraz csak kiegészítésnek volt.

Tegnap este is tonhal került a tésztára némi párolt brokkolival, répával, tejszínnel. Brokkolival tele van a hűtő (a gyerekeknek, de ők utálják, nem tudom minek erőltetjük, meg hagyjuk megrohadni a hűtőben).
Szóval nem lenne az a kreativitásom a főzésben, talán most éhesen feküdnék le. Délben és este összekapartam, amit találtam a szekrényben meg a félig üres hűtőben. Egy pizza és egy tojásos wrap babbal kerekedett ki belőle. Laktató is finom is volt mindkettő. Holnap megint a tésztával kell valamit kezdem meg a paradicsom szósszal. A vega tésztás kajáktól gyorsan éhes leszek megint. Nem beszélve arról, hogy vacsorára nem akarok sok szénhidrátot enni, erre tészta van megint, múlt héten is az volt egy nagy bödönnel, csak darált hús is volt rajta. Nassolnivaló szintén nincs, ezért valami laktató kell. Gondoltam ma mérgemben, hogy elmegyek enni valahova, de a gyereknek nem veszek semmit - nekik az otthoni mindennapi tésztát kell enniük - csak lessék, amint eszem a McDonald's-ot és szépen beszámolhatnak maminak. Minden úgy lett tervezve, hogy hétvégére ne kelljen főzni, ami nem olyan rossz, csak nem egy szakács szellemiségű lánynak. Majd az amerikainak vagy az angoloknak nyomassak tésztát 3 napig, azok örülni fognak ha nem kell főzni csak babkonzervet melegíteni.

Tojás (2) rántotta, reszelt sajt, zöld saláta a serpenyőben melegített wrap (késztésztában), pirított lilahagymával melegített babkonzerv

Paradicsomszósz, kukorica, gomba, cukkini, tonhal

  Egyszóval ilyen szituációkban érzem nagyon kiélezett a helyzetem és bármikor elfogyhat a türelmem vagy összeütközésbe kerülhetünk. Mivel minden kérésüket eddig teljesítettem, a gyerekkel is foglalkozom, tiszta a ház mire haza jönnek munkából. Lennie kell "B tervnek", mert megszívom. Ha belekerülök egy vitába, meg kell védenem magam, hogy minden csak azért van, mert ők nem kommunikálnak velem.


  2013. július elején szoktam le a Marlboro Goldról. Fél évig szívtam napi másfél dobozt. Egyik napról a másikra szoktam vissza Miamiban. Előtte 5 évig egy slukkot sem. Középiskolától 21 éves koromig cigiztem, először napi 3 szálat, vége felé napi 1,5 doboz kék Multit vagy narancssárga Pall Mallt, alkalomadtán valami mentolosat is. Őszintén megvallva hiányzik. Ha iszom egy pohár bort egy pubban és meglátom az cigiautomatát, akkor elfog az erős kísértés. Aztán eszembe jut milyen nehéz letenni. Nekem kétszer sikerült elsőre, de bármikor vissza tudnék szokni. Kísérteni fog örökre. Aki egyszer függő volt, annak mindig ott bujkál a kisördög a fejében. Kizárólag önfegyelem kérdése. Nálam kétszer működött egy hatalmas önfegyelem, mert a környezetembe dohányoztak ugyanúgy, sőt sokszor kínáltak is. Ránézek a cigiautomatára és elindul egy 5 perces harc a fejemben.
Kisörödög mondja:
- Vegyél! Mit számít? Egyszer élünk! Nem mindegy? Buli vaaaan!
Okoska mondja ostorral a kezében:
- Kibírod! Rohadt drága napi 10 dollárt cigire költeni! Oh my God! Még ha kettő dollár lenne akkor esetleg...
- Megint csak romlana a kondícióm, cigiszagú lennék. Egy csomó pasi nem cigizik (füvezni, füveznek azért...), ez csak egy plusz hátrány volna a plusz kilók mellett! :-(

  Győzőtt Okoska és szépen tovább sétálok a játék gépek felé. Még egyszer kétszer bevillan a fejembe a cigi füstje, íze vagy az a gép amikor legutóbb a kanapén elszívtam egyet.
  A játékgépeknek könnyen rabja lehetsz, ha nem hagyod abba időben. Bármilyen kaszinóban is járjak vagy új játékgépet próbálok ki, Las Vegast mindig visszasírom, nincs párja a világon.
  Az ausztrálok híresek a sok alkohol fogyasztásról. Szerintem ha náluk is 0 Tolerancia lépne életbe, nem lenne olyan sok piás az utakon. Mindenkire másképp ha az alkohol. 2 sör az első órában, majd óránként egy a megengedett. Ezt nem pontosan tartod be úgysem, úgy vagy vele, hogy még ez belefér körülbelül. Mire kocsiba ülök, majd felszívódik valamennyi. Csapolt sörből minimum 5 fajta mindenhol megtalálható.

  A hétvégi gyerekfelügyelet gyorsabban telt, mivel igyekeztünk nem otthon tölteni. A szülők alszanak nappal, 16 óra körül mennek dolgozni, így péntek déltől hétfő délig én vagyok a gyerekekkel. Egy 2 és 5 éves állandóan hangoskodó testvérpárt nehéz csendben tartani, ezért ha tudom, elviszem őket valahova. A folyópart egész délelőttre lekötötte őket. Apukától kaptunk 40 dollárt tankolni meg ha szükség volna valami kajára. Még sosem volt ilyen, hogy kaptunk volna pénzt elmenni valahova vagy étteremben enni. Még csak a tengerhez sem vittem őket soha. Nem rajtam múlik. Ezért is gondoltam, hogy nem szabad ebből a tapasztalatból levonni a következtetéseket, mert a saját gyerekeddel oda mész ahova akarsz és olyan programmal kötheted le őket, ami neked is jól esik, nem olyan, amit elvárnak vagy kötelező.
Látszott Brienen, hogy próbál kedveskedni, mert anyuka nem akar a kedvemben járni és ő viszont nem akar velem kicseszni, mert akárhányszor látta a gyerekeit a felügyeletem alatt, azok jól érezték magukat. Munka előtt benézett a hűtőbe és gondolta ebből nehéz lesz vacsorát kihozni, a fagyasztóban találok rántott csirkét. Gondolta, hogy nem hiába ettem délben a Mekiben, hanem azért, mert itthon egy rohadt szendvicset sem tudok összerakni magamnak. Mindig ő az, aki enyhíteni próbál az anyai szigoron vagy mondja feleségének, hogy nyugodjon le.

Délben a McDonald's-ban megebédeltünk 15 dollárból, mert annyi maradt a 40-ből 25 dolláros tankolás után. Majd a kislány 2 órát aludt, mi szépen rendszerint szépen, csendben tudunk ilyenkor a játszószobában rajzolgatni, legózni, vasúthálózatot építeni.

Tavaszi fürdés. A víz még nem kifejezetten meleg, de a gyerekeknek nem számít, úgyis már nyakig vizes volt a ruhájuk.

Lesz alvás délben azt hiszem! Nincs fárasztóbb, mint a vízben lubickolni!

Ma este először hallottam azt Mandy-től, hogy:
- Aludni szeretnék és a pizsamámat, meg a pelenkát felvenni.
Semmi sírás, nyavalygás, csak szépen elaludt. Nagyon elfáradhatott! :-)
Ben pedig azt mondta, hogy ő ma estétől holnap estéig fog aludni, olyan fáradt! :-)

Milyen helyes a kis Ben ezen a képen!

Ücsörgünk a kidőlt fán

Ez egy híd lehetett régen...

Nem is mély a víz!

Mandy és Luna

Apa és fia horgászni indul. Ekkor fedeztem fel, hogy a víz nem is mély, így nyugodtan átgázolhatunk rajta!

Luna kutya jön megnyalni az arcunkat!

Mindenki a vízben!

A túlparton

Megnéztük a horgászokat van-e kapás!

Ez már szerelem! :-)

Új barátságok születnek

Végre megvan a repjegyem nagyon jó áron Új-Zélandra! Christchurchra repülök 2013.október 3-15-ig. Már alig várom, jó lesz! A legszebb rész a déli sziget és az utolsó pillanatban mégis oda foglaltam (az olcsó alkalmi árajánlat miatt) nem pedig az északi szigetre. Már minden programot elterveztem, megnéztem a Hobbitot, Gyűrűk Urát, erre marad a déli sziget, amit csak legközelebbre szántam, ha jobb az idő. Nem baj, hogy így alakult, ennek jobban örülök. A végén már 600 dollárt mondtak a repjegyemre és elment a kedvem az egésztől, elkezdtem variálni, hogy annyiból Balira is repülhetnék. Szóval jó 3 hete már húzódik a repjegy foglalás Új-Zélandra. Szerintem nem véletlen lett ez így, nem véletlen lett most 200 dollárral drágább, amikor már készpénzzel mentem az utazási irodákba, hogy márpedig én ma lefoglalom a jegyemet, tovább nem húzom. Mégsem foglaltam. Ma viszont igen gyorsa, amikor megláttam a 360 dolláros return ticketet 23 kilós poggyásszal. Természetesen itt is csak konkrétan 2 nap volt szuper akciós, de borzalmas reptéri időzítéssel, azonban semmi sem érdekelt, csak a jó ár. Semmi sem véletlen, ennek így kellett lennie. Amikor a második utazási irodában is sikertelen volt az auckland-wellingtoni foglalásom, akkor úgy véltem ez egy figyelmeztető jel, hogy még sem kéne ennyire erőszakosan mindenképp odamennem. Már hete hete nem jön össze csak húzódik, valami itt nem stimmel, valaki vagy valami nem akarja, hogy ez összejöjjön, egészen mást akar. Jól van így, ahogy történt, sokkal jobban jártam.
Egy kis nyaralás a nanny időszak után. A repjegynél 55 dollárért utasbiztosítást is kötöttem 13 napra. Ennél jobb ajánlat nincs alap biztosításra.

Hétfő-kedd baráti látogatás Central Coast-on

Szerda munkanappal indul, de semmi rossz érzés nincs bennem, mert 2 nap meló lesz a héten, ugyan azért a zsebpénzért, mint amikor 5 nap vagyok a gyerekkel. Ráadásul csütörtökönként napközibe vannak. Nem tudom említettem-e, de egy gyereknek napi 80-100 dollár (17.000 / fő / nap) Ausztráliában a preschool (bölcsöde, továbbá 6 éven aluli gyerekek is ide járnak, mert 6 éves kor után school van, ami óvoda, majd általános és középiskola is egyben). A napok számát a szülő dönti el, nálunk a gyerekek 2 napot járnak hetente és nagyon szeretik. Még a 2 éves sem sír, hogy nem akar ott maradni. Néha amiatt csak, mert a többi gyerek is hangosan sír. Felveszem megvígasztalni é átadom a csajoknak.

  Ma kísérlet: fehér krizantém, kék, valamint fekete ételfesték!!! Várjátok az eredményt és a fotókat 2 nap múlva! Remélem sikeres lesz!

Mi a jóélet az ott a kacsa mellett? Oh My Holy God! Rohadtul undorító! Többé nem vigyázok kisgyerekre bentlakással!

  Reggel még puszilgattam, hülyéskedtünk a gyerekkel, jó hangulatban vittem őket oviba. Este viszont a kicsi belepiszkított a fürdővizébe, amíg 2 percre kivittem a szemetet. Káromkodtam magyarul is, angolul is. Fáradt is vagyok, mert az elmúlt 3 napban nem aludtam jól, ezért gyorsan elfogy a türelmem is. A bekakilás előtt is volt incidens, hogy festékkel összekenték a szőnyeget a nappaliban. A szülők nem fognak örülni, megint az én hibám lesz az egész. "Biztos nem figyeltem rájuk" olvasható majd az anyai szempárban. Némileg sikerült kisikálnom és csillámporokat felporszívóznom, de egy egy doboz vegyes Mister Maker cuccot nehéz nyomtalanul eltüntetni (gyöngy, csillám, ragasztó, papír, festék, stb.).
Csak bemutatom nektek a jót és a rosszat is, mert a Facebookon csak az jön le, hogy én milyen gyönyörű helyeken járkálok. Igen ám, de van egy csomó árnyoldal is.

Egy kellemes hétvége Sydneyben

Még 2*2 munkanap és búcsú a családtól. A gyerekek biztosan sírni fognak, anyuka már nem biztos. Apuka illedelmesen megköszöni majd az eddigi munkámat.

Egy szép gondozott, tiszta vidéki otthon. Jó helyem volt itt! "Szép volt, jó volt, elég volt!" Jól éreztem magam, de annyi mindent kell még látnom. Honvágyam nincs egyenlőre, mert sok tanulnivaló és kaland vár még rám. Egy marhafarmon, egy borászatban vagy a tengerparti nagyvárosokban is szívesen dolgoznék. Mindennek meg van az előnye és a hátránya is. Itt megtanultam biztonságosan vezetni, mert könnyen megjegyezhetőek az útvonalak és nincs nagy forgalom.

Na és akkor 1,2,3...

  Elégedetten távozom, hisz kibírtam a majd 3 hónapot és pénzt is félre tudtam tenni. Új-Zélandra nem sajnálom elkölteni, mert az északi féltekéről nem gyakran jutsz el ilyen távoli pontra. Látogatóban lehet eljövök még egyszer, de annyira nem volt közeli a kapcsolatom a szülőkkel, hogy üzenjünk, hívjunk egymást a jövőben. Ez szomorú, mert megerőltettem magam sokszor, hogy ez változzon. A gyerek a végére megszoktak és elfogadtak. Ha kérek puszit adnak és még pluszba kérnek egy ölelést is. :-) Megszerettek. A nagyszülők is bírnak, jól elbeszélgetünk mindig. Jobban, mint a szülőkkel és többet is kérdeznek a programjaimról és terveimről. Már nagyon várom az újabb kihívásokat, itt már nincs több tanulni vagy fejlődni való szakasz. Itt csak a napi rutin van szigorúan betartva a tisztasági,- és rendszabályokat. Mosogatás , törölgetés és edények elpakolása minden étkezés után, esti / reggeli porszívózás az egész házban, elpakolni a játékokat a játszószobában. A gyerekek még nem képesek rendet tenni és elpakolni a játékaikat, legalábbis rám nem hallgatnak ez ügyben, bármilyen szankciót is rovok rájuk. Egyszerűbb ha én elpakolok, mint órákig pofázok és kérlelem őket. Majd anyja meg apja megtanítja rá. Nem lehet minden az én dolgom ezalatt a rövid idő alatt.

Árlista a fordításokról

  Ahhoz, hogy autót béreljek Új-Zélandon angol nyelvűre dokumentum kiegészítés szükséges a magyar jogosítványomhoz. Mivel itt nem tudják értelmezni. Otthon 2700 Ft-ba került volna a nemzetközi jogosítvány, de olyan hirtelen meggondolásból és gyorsan jöttem ide, hogy ez az információ nem jutott el hozzám. Most 96 AUD-ba kerül lefordíttatni 7 munkanap alatt azt a kis kártyát! Nevetséges! Szeptember 26-án kipostázzák a a címemre. Személyesen voltam bent a newcastle-i irodában, előtte időpontot kértem telefonon. Persze tömeg nem volt, felesleges telefonálni, ez nem Sydney. A hivatalokban érthetően, lassan és tisztán beszélik az angolt, mindent megértettem. Kb. 8 éve már nem fordíthatja privát fordító, csak ezen az állami szerven keresztül mehet a dolog, mert sok volt a hamisítás és a visszaélés.

CRC állami szolgálat
Munkanapokon 8-17 óráig van nyitva
Földszint, 117 Bull Street, Newcastle 2300
Tel.: 0249188333
http://www.crc.nsw.gov.au/home

  Ma reggel palacsinta volt, nekem nem csináltak... Nem szoktak, pontosan 4 adagot kiszámolnak és ennyi. Nincs maradék vagy "kérek még". Magyaroknak ez furcsa lehet, mert mi mindenből sütünk egy tálcával, főzünk egy nagy fazékkal. Itt nem, annyi van csak ahány személy, másnap már mást eszünk. Így én ettem műzlit. Kellemetlen egyáltalán együtt reggelizni is ilyenkor, amikor itthon van az egész család. Általában a gyerek fegyelmezéséről szól a reggelizés, nem a beszélgetésről és a napi tervek ismertetéséről. Nagyjából semmit nem tudok róla mikor hova készülnek vagy mikor jönnek vissza. Tegnap este 7-ig nem jöttek haza, ettek valahol, engem nem hívtak. Mivel este 7 volt, ezért csináltam egy tojásos rántottát, megzuhanyoztam és bevonultam a szobámba reggelig. A kocsi itthon volt egész nap, hogy használjam, de nem nagyon akarok költeni és baromi sok a dolgom. Egy haverhoz akartam menni Newcastlebe, de 2 munkahelye van és állandóan dolgozik. Olasz étterem, haverokkal inni, lazulni a parton, az ő házában aludni. Ez lett volna a program, de sajnos nem ér rá a héten.

  Dél van, baromi éhes vagyok, de a szobából nem szívesen teszem ki a lábam, mert mindenki itthon van. Nem tudom lesz-e ebéd, mert nincs itthon semmi különösebben, amiből ebéd lehetne számomra. Azt sem tudom magam álljak neki, vagy várakozzak a konyhába hátha lesz valami. Valszeg megkérdezem mit esznek és addig iszom egy teát, mintha csak azért mentem volna. :-)