2013. október 27., vasárnap

Tanuló vízum

Blue Bridge Global
8. emelet, 276 Pitt Street, Sydney
www.bridgeblueglobal.com

Peter Kovatch
Mobil: +61 (0) 437 40 00 26
E-mail: peter@bridgeblueglobal.com

Cse Ausztrália
Suite 7., 12. emelet
22 Market Street, Sydney
www.cseaustralia.com

Edith Pleskonics
Bevándorlási jogász
Mobil: +61 (0) 411 62 62 20
E-mail: edith@cseaustralia.com

IELTS nyelvvizsga
Erről a román linkről lehet felkészülni! Gyakorlásnak is jó, mert valós, életszerű szituációk vannak benne!
http://immigratecanada.ru/index.php/test-ielts

Pontrendszer

Age
at time of invitation
18–24 (inclusive)
25
25–32 (inclusive)
30
33–39 (inclusive)
25
40–44 (inclusive)
15
45–49 (inclusive)
0
English language ability
at time of invitation
Competent English—IELTS 6 / OET B
0
Proficient English—IELTS 7 / OET B
10
Superior English—IELTS 8 / OET A
20
Skilled employment
at time of invitation

Only 20 points can be awarded for any combination of overseas and Australian skilled employment

Overseas employment in nominated skilled occupation or a closely related skilled occupation

Australian employment in nominated skilled occupation or a closely related skilled occupation
Skilled employment outside Australia

At least three but less than five years (of past 10 years)

5
At least five but less than eight years (of past 10 years)
10
At least eight and up to 10 years (of past 10 years)
15
Skilled employment in Australia

At least one but less than three years (of past 10 years)

5
At least three but less than five years (of past 10 years)
10
At least five but less than eight years (of past 10 years)
15
At least eight and up to 10 years (of past 10 years)
20
Educational qualifications
at time of invitation
Doctorate from an Australian educational institution or other Doctorate of a recognised standard
20
At least a Bachelor degree, including a Bachelor degree with Honours or Masters, from an Australian educational institution or other degree of a recognised standard
15
Diploma or trade qualification completed in Australia, or qualification or award of recognised standard
10
Australian study requirements
at time of invitation
One or more degrees, diplomas or trade qualifications awarded by an Australian educational institution and meet the Australian Study Requirement
5
Other factors
at time of invitation
Credentialled community language qualifications
5
Study in regional Australia or a low population growth metropolitan area (excluding distance education
5
Partner skill qualifications
5
Professional Year in Australia for at least 12 months in the four years before the day you were invited
5
Nomination/sponsorship
at time of invitation
Nomination by state or territory government (visa subclass 190 only)
5
Nomination by state or territory government or sponsorship by an eligible family member, to reside and work in a specified/designated area (visa subclass 489 only)
10

2013. október 21., hétfő

Párkapcsolat vagy szingliség?

Kit rejt az álarc? Ki illik hozzám?
Talán ő hozzám illik?

  A évekig tartó párkapcsolataim alatt szürke kisegér voltam. Nem szeretek visszagondolni arra a személyiségemre és viselkedésemre ami akkor volt, mialatt volt bárom. Bezárkóztunk otthonra, nem hódoltam hobbijaimnak, nem tudtam elengedni magam egy buliban sem, nem voltam felszabadult, nem mosolyogtam és nem éltem ki magam fiatal korom ellenére. Valószínűleg ezért tart ilyen sokáig lábra állnom, mert nem akarom még egyszer rosszul érezni magam a párkapcsolat miatt. Eszembe jut a féltékenykedés, amikor nem voltam vele. Emlékszem, hogy mindig azt kutattam egy bulin, melyik csaj néz a szemébe, nehogy lemaradjak egy titkos pillantásáról, amit nem rám vetett, hanem egy másik csinos nőre. Utálom ezeket felidézni, de fél vagy egy év és megint minden ugyan ilyen borzalmassá válna az új kapcsolatomban is. Nehéz lesz megint kitárni a szívem, mert ne akarok sérülni. Igazából csak azért nem tártam még ki a szívem, mert akikkel eddig ismerkedtem vagy próbálkoztam, azokban mindben találtam hibát, amiért nem lennek tökéletes férjek. Úgy vagyok vele, hogy akivel nem tudnám hosszú távra elképzelni a jövőt, abba nem sok energiát fektetek. Nem akarok járni olyannal, akivel elvesztegetek 1-2 évet. Hűséget sem fogadok senkinek, mert nem lehet tudni mikor jön a nagy ő. Néha úgy érzem nincs is olyan, hogy NAGY Ő. Minden férfi egyforma, amint kezd lecsillapodni a szenvedély és a szerelem. Önzővé válik, mindig az van, amit ő akar. Nem érdekli mi van veled, mit akarsz csinálni. Nem kedveskedik, nem hoz virágot vagy csokit, nem lep meg sosem. Csajozik, bámulja a csajokat, beszól hangosan, látod a fején, hogy mit csinálna azzal a nővel... Szóval hiányzik a francnak ez! Mármint hiányszik valaki mellőlem, néha végigfut rajtam ez az érzés, de nem akarom elveszteni a mostani énem. Tudom, hogy meghülyülök, amikor mellettem van valaki.
Vasárnap esti filmezéskor jutott eszembe, hogy ha együtt laknék egy sráccal, akkor kb ez lenne a program. Dolgoznánk, főznék, takarítanék, mosnék és filmet néznénk. Ha nem akarna összebújni, akkor meg egész éjszaka forognék az ágyban, hogy vajon megcsal-e, azért nem bújik oda és nem kedves velem? Egyedül sok bosszúságtól megkímélem magam, de nem mehet ez évekig. Mármint mehetne felőlem, de nem ez a normális és nem ezt várja el a társadalom. Nem lehetek évekig szingli, csak azért, mert az milyen már?! Ha azt mondod valakinek, hogy egy éve egyedülálló vagy, akkor azt mondja "Tényleg, olyan RÉG óta? Hát az egy év az sok..." Fucksick. Nekem nem tűnt soknak, mert jól éreztem magam. Ha egyszer az életbe beach body-m lesz, akkor meg még jobban érzem majd magam, mert bárkit megkaphatok az egész világon. Körülbelül 33 éves koromig van erre lehetőségem. Utána tényleg le kell nyugodni és a férjednek meg gyerekeidnek szentelned az időd és az életed nagy részét.


  Máskor meg azt ismételgetem magamban, hogy most eljön az igazi, a tökéletes, akibe nagyon szerelmes leszek és ő is belém. Elképzelem magunkat boldog mosolygós, viccelődő, játszadozó párként. Hiszek a vonzás törvényében, ezért elképzelem milyen a nagy ő, hogy több esélyem legyen megkapni, azáltal, hogy a fejemben összerakom.

Tetszem neki, elfogad olyannak, amilyen vagyok. Dícsér "Csinos vagy", "Jó ez a ruha", "Hmm, kifestetted magad?"

Együtt megyünk mindenhova. Tervez utazást ő is, nem csak én. Vannak helyek, amiket le szeretne húzni a bakancslistájáról. Ezt nem 50 éves kora felett tervezi, amikor gazdag lesz meg ideje is lesz rá, hanem egy pár éven belül.

Imádja, hogy ennyi hobbim van és megpróbál ő is részt venni bennük és megosztani velem az élményt. Például ő nem egy vízi pocok típus mint én, de eljön a búvárhajóra egy hétre és megkérdezi "milyen volt a víz alatt szívem?" amikor a felszínre érek. Aztán együtt sörözünk, napozunk és olvasunk délután a teraszon.


Új munkámnak köszönhetően megtanultam élvezni az ételeket, az egészséges életvitelt. Megismertem a minőség fontosságát a zsidó családnak köszönhetően. A zsidó konyha szintén megtetszett, elkezdtem blogot is írni a receptekkel. Két jeruzsálemi gyökerű, de Londonban élő zsidó és muszlim férfi alkotott egy remek szakácskönyvet, amiből minden héten főzünk valamit. Az hozzávalókon nem spórolunk, mindent szigorúan betartunk, semmi egyéni kreativitást nem teszünk mellé, csak ami a könyvben van.   

2013. október 20., vasárnap

Recepciós leszek!

  A hétvégén eldöntöttem recepciós leszek. Egy recepciós csajjal beszéltem, akinél én jobban beszélem az angolt, ezért elgondolkodtam, hogy ennyi erővel én is dolgozhatnék a hotelben. Néztem állásokat is. 20-22 dolláros órabér. A cél 25 dollár teljes munkaidőben. Ez 4000 dollár havonta, ami nem rossz. A alap költségek 1000-1500 dollár körül mozognak havonta. Ez az arány megegyezik a svájcival. Ha párban vagytok a mindkét helyen az egyik fél bérét el lehet tenni egy az egyben.

  Recepciós állásra direktbe fogom elküldeni az önéletrajzomat. Nekem való feladat, mivel ismerem az összes programot, én is kipróbálom őket, így hiteles tudok lenni. A diplomám megvan hozzá és mindenféle egyéb vendéglátós képesítésem.

  Tanulom a nyelvet és addig nem nyugszom, amíg ki nem próbálom magam ezen a területen. Menjenek a spanyol ajkúak, meg a philippino-iak takarítani, akik nem beszélnek angolul, csak tőmondatokban. Elvégeztem egy csomó iskolát Magyarországon, a franc se megy takarítani akkor, azzal nem leszek előrébb. Kis bátorság kell. Nagyobbat kell lépni, nem vissza. Itt az a gond az új bevándorlókkal, hogy nem mernek. Mit? Semmi! Nem mernek telefonálni, hivatalba egyedül intézkedni, utazni. BE VAGYUNK KORLÁTOZVA! Pedig nem kéne. Aki mer, az nyer.

Kicsit elkapkodtam az álláskeresést, de mindig csak szép lassan jövök rá, mire vágyom igazán. Idő kell mindenhez, mire rájövök, tényleg azt akarom.

  Tegnap beszélgettem indiai ismerősömmel, hogy amikor ő kijött 15-20 évvel ezelőtt, akkor szegény kis diákként kezdte pályafutását. A lakótársai nem beszéltek angolul semmit. Ő tudott némileg, mert Indiában sokan beszélnek angolul az angol gyarmatok miatt...
- Úgy tanultam meg angolul, hogy a többiek mindig engem kértek meg, hogy intézzem nekik ezt azt, telefonáljak. Erre egyre jobban kezdem beszélni és most sales manager-ként dolgozom a legnagyobb ausztrál telefontársaságnál, a Telstránál, immáron 11 éve. - mondta.  

  Emlékszem közép sulit is úgy választottunk a családdal, hogy ne legyen nagyon nehéz elvégezni. Hiba volt. A francia vagy angol-spanyol kéttannyelvű iskolát is túl nehéznek gondoltuk. Pedig nem az, megcsinálták mások is. Semmi se nehéz, csak akarni kell. Nincsennek korlátok, legalábbis nekem nincsennek többé. Erre Új-Zélandon jöttem rá. Büszke voltam magamra, hogy levezettem 3000 km-t teljesen egyedül 11 napon át. Azt se tudtam hol alszom a hét második felében, csak szabad voltam és ott aludtam, ahol tetszik. Nem akartam szállást foglalni, kötve lenni időhöz vagy km-hez. Némileg muszáj volt haladnom, mert meg volt a jegyem a visszaútra és általában minden recepció bezárt este 8-kor. Csupán ennyi gondom volt, más nem. Utam végén el voltam keseredve, hogy nem akarok még Christchurch-ba visszaérni. Nem akartam visszacsöppenni a valóságba, mivel olyan szabad voltam arra hétre. Csak egyedül a világ legtávolabbi pontján, ahol valóban érzed ez a világ vége, innen már csak "felfelé" utazhatsz, mert délen már semmi nincs, legalábbis ember lakta területek nincsennek. A Csendes-óceáni kis szigetek sem nevezhető túl nagy civilizációnak... Legelső elérhető pont Ausztrália, ami szintén egy sziget. Onnan se ki, se be, ha a határon úgy tartja kedvük.    

  A nehezebb utat kell választani mindig, mert azzal hosszabb távon jobban járunk. Ez igaz párkapcsolatra, munkára, kivándorlásra. A legnehezebb Svájcba, Ausztráliába, USA-ba bekerülni. Miért? Mert ott van pénz és lehetőség. USA-ban nagy üzletet tudsz csinálni, mert 300 millió ember van. Ha van egy jó ötleted, ott meg veszik. Orvosként Ausztráliában keresel évi 3-400.000 dollárt, USA-ban évi 1 milliót. Svájcba jól kereshetsz, még ha csak 8 millió ember lakik, akkor is. Ausztráliában 22 millióan laknak hivatalosan az egész USA nagyságú kontinensen, de a kereset kiugróan magas, főleg az építőiparban és főként a bányászatban.

  Minden attól függ mit csinálsz. A megélhetés és fizetés arányok azonosak mindenhol a ranglétra legaljától a közepéig. Onnantól kezdve már érdemes vándorolni egy-egy jobb fizetés miatt az egyik országból a másikba.

  A könnyebb úttal rövid távon járunk csak jól és utána rájövünk, hogy kár volt ezt választani. Hányszor szidtam már magam, hogy miért nem mertem lépni. Be voltam korlátolva azért. Már nem vagyok. Ennyi utazás és élettapasztalat után rá kellett jönnöm, hogy mindig nagyobbat kell lépnem, mint amire jelenleg képesnek érzem magam.

  Eljöttem harmadjára is bébiszitterkedni, mert ez volt a leggyorsabb és legkönnyebb út. Utóbbi néhány hétben kiforrt benne a terv: RECEPCIÓS munkára vágyom. Megértem erre is. Változunk. Régen nem akartam az istennek se recepciós lenni, mert nem tűnt könnyű feladatnak. 

Síelés 2013-ban

  Ausztráliában van sípálya, 5 óra autóút Sydneytől. Illetve Új-Zélandon októberig elhúzódik a síszezon. A déli szigeten sok sípályát találunk, Christchurchtól Queenstownig.

  Áprilisben Ausztriában síeltem ismerősömmel és kislányával. Amint leszálltam az amerikai repülőről, már fel is vettek és mentünk 600 km-t autóval a 12 órás repülőút után. Bár a síszezon utolsó napjai voltak, mégis rengeteg hó esett és minden nap másik sípályát próbálhattunk ki. Cool!











Hello!
Sítársak
Lécek






















Melegvizes medence a befagyott tóban


Egy kis "hüttézés"







Amikor még cigiztem...













A befagyott tó

Friss hó